császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

„Piszkáld ki, piszkáld ki...” - egy nóta 39-es használata a közelharcban

simoni-rajz.jpg
Fotó:
2020. október 16. 22:10

"Piszkáld ki, piszkáld ki...” - egy nóta 39-es használata a közelharcban

 

     A „Piszkáld ki, piszkáld ki...” refrénű nóta valamelyik szövegváltozatát mindenki ismeri, pedig soha nem volt, és valószínűleg talán a későbbiekben sem lesz érettségi tétel. De mi köze van ennek a 39. gyalogezredhez?

     Az I. világháború elején a nóta egy a szerb királyt gúnyoló változata különösen ismert volt, de a gyalogság soraiban vélhetően sokan énekelték valamely, a legjobb esetben is kétértelmű pajzán verzióban. Természetesen a 39-esek sem voltak kivételek, hiszen a kornak megfelelően a 39-es katonák énekeltek eleget a harcok szüneteiben.

     Két forrásból is van leírás arról, hogy ezt a dalt azonban nem a szokványos alkalmakkor, hanem éppen a harc legveszélyesebb pillanataiban énekelték.

     A már több frissítéssel is közölt Daróczi Ambrus zászlós-féle hőstett egyik résztvevője, Mozog Nagy Imre említi visszaemlékezésében, hogy az 1916. március 15-én végrehajtott emlékezetes támadás megindításának jelére – a zászlós sípjele – a katonák ebbe a dalba kezdtek bele, egyidejűleg megindítva a kézigránátok dobását.1

     A másik esetet Kiss Ernő tollából ismerjük, akik szintén megírta háborús élményeit. Eszerint 1915. október 30-án az ezred 13. százada egy, a 43. gyalogezred által elvesztett árokszakasz visszavételére induló támadást indított (tehát a helyzet megegyezett a Daróczi-féle hőstett körülményeivel). A támadást Héder János zászlós és Kiss Ernő kadét hajtotta végre a III. és IV. zászlóalj önként jelentkezett 32 katonájával.2

     A támadás egy helyen megakadt, és a válságos pillanatban Héder zászlós személyes példamutatása mentette meg a helyzetet:

"Hogy lendületet vigyen a támadásba és bátorságot a társaságba, felugrik a traverz tetejére, kilő egy világító rakétát, a nappali fényben teljes figurát mutatva érces tenorjával túlharsogja a csatazajt, dalolja:

- Piszkáld ki! Piszkáld ki! Piszkáld ki belőle!

S minden hangsúlyra bevág egy-egy kézigránátot a meglepett olaszok közé."3

 

     Nem elképzelhetetlen, hogy a fenti két eset azt bizonyítja, a 39-esek gyakorta énekelték ezt a nótát a legnehezebb harcokban, miközben kézigránátot dobtak az ellenségre. Hiszen azokkal a kézigránátokkal piszkálták ki az ellenséget állásaikból!

 

(A kép az előző poszt képéhez hasonlóan Simonitól származik, és egy 39-es katonát ábrázol)

1Mozog Nagy Imre: Jár a baka, jár Nagyvárad, 2017. 65. oldal

2Lépes, 197. oldal

3Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései Nyíregyháza, 2015. 50-51. oldal

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.