Peinlich Béla alezredes tanácsai, II. rész. (vitéz Peinlich Béla alezredes: Haditapasztalatok, amelyek a gépkocsizó lövészkiképzésnél… Megjelent: Magyar Katonai Szemle 12. évfolyam 4. negyedév 1942.)

Menetek, előnyomulás és megállások alatt.
1. Minden gépkocsin a gépkocsiparancsnok (rajparancsnok), aki a ,,Botond" gépkocsin a rakfelület jobb felső részén foglal helyet, felelős a rend, fegyelemért, a harckészültség fokáért, a menetszabályok betartásáért és az összeköttetés és figyelés állandó fenntartásáért,
2. Figyelés előre és hátra különösen feszes legyen. Még igen kellemetlen időjárás esetén is, ha a ponyva le van húzva, egy lövész állandóan a ponyván át figyelje a következő járművet.
3. Oszlopban a gépkocsik mindig féktávolságot tartsanak, ennél nagyobb távköz csak légiveszély, repülőtámadás esetén adható. Menetnél legkisebb távköz 15 m.
4. Menet alatt vagy rövidebb megállásnál kizárólag csak az út jobb oldala használható.
5. Megállásoknál kocsitávolságnál kisebb távközre felzárkózni szigorúan tilos.
6. Minden jel, parancs, haladéktalanul továbbítandó, illetve továbbadandó. Ez különösen fontos a megállás és továbbmenetnél mert igen gyakran az oszlop, oszloprész elszakadásához vezet. Ezért megállásoknál, különösen éjjel és rossz látási viszonyoknál 2 fő azonnal kocsiról száll és egyik az előtte levő kocsihoz szaladva figyeli és adja tovább az indulási jelet, illetve parancsot. Oszlop élére és végére azonnal tiszteket kirendelni, kik az oszlop ténykedését ellenőrzik. (Gyakran elő-fordult ily megállásoknál, hogy az egész jármű legénysége a fáradság és kimerültségtől elaludt és így az előtte álló jármű elindulását nem vette észre.)
7. Megállásnál minden jármű az út szabadon hagyása mellett, annak közelében haladéktalanul rejtőzik.
8. Továbbmenetnél besorolásig minden jármű rejtőzve marad! Nem áll ki az útra mindaddig, míg zavartalan besorolásának időpontja elérkezik.
9. Ellenben gépjárműakadályok, lejtek, emelkedések és kanyar után ütemét csökkentse, hogy az oszlop hátsóbb gépjárművei le ne szakadjanak.
10. Minden gépkocsivezetőnek menet előtt meg kell mondani a menetvonalat és menetcélt, mert csak így érhető el, hogy a lemaradt gépkocsik el ne vesszenek. Célszerű nekik egyszerű útvázlatot adni.
11. Minden gépkocsin, amely valamilyen akadályon, rossz úton elakadt, a rajtaülők által a motor minden felesleges erőltetése nélkül haladéktalanul emberi erővel kisegítendő, ezért az elakadt jármű utasai azonnal gépkocsiról szállnak.
12. Üzemzavar miatt leállt gépkocsi az út jobb oldalán félreáll, sárga zászlót tűz ki, a legénység közül egy fő állandóan tárcsával, éjjel lámpával jelzi az utána követő gépkocsiknak a továbbmenetét, illetve előzést. (Gyakran előfordult, különösen éjjel, hogy egy ilyen gépkocsi egész oszlopokat leállított.)
13. Oszlop-oszloprész éle és vége mindenkor feltűnően megjelölendő. (Tábla, vagy piros-fehér zászló, éjjel ugyanolyan színű lámpa.)
14. Elmaradt, illetve leszakad! gépkocsik a menet alatt nem előzhetnek, hanem valamely oszlop-oszloprész végére besorolva folytatják menetüket mindaddig, míg szabad utat nyernek.
15. Oszlopba-oszloprészbe behajtani szigorúan tilos. Azoknak előzése és kizárólag az erre a célra külön engedéllyel bíró gépkocsiknak van megengedve.
16. Álló oszlop-oszloprész mellett elhaladni (előzni) csak kizárólag az álló oszlopparancsnokkal történt előzetes megbeszélés után szabad, ilyenkor előbb azonban a forgalmat meg kell szervezni (szembe-jövő járművek miatt.)
17. Minden megálló oszlop az oszlop előtt, az oszlop hosszában és az oszlop végén azonnal szervezze meg a forgalom szabályozását úgy, hogy más járművek és oszlopok zavartalanul haladhassanak el mellette.
18. Sebesültszállító gépkocsik továbbjutását mindenki készítse elő.
19. Az előlhaladó jármű hirtelen megállás esetén, vagy „ÁLLJ" jelére a mögötte haladó járművek azonnal hajtsanak az út szélére és álljanak meg. Továbbhajtásuk csak akkor lehetséges, ha az „ÁLLJ" jelet adó jármű előzési jelet ad, vagy újból elindul, önhatalmúlag ki-kanyarodni és másik oszlopként az álló jármű mellé hajtani bűnös torlódást idéz elő.
20. A forgalomszabályzó közegek utasításai mindenki részére szigorúan betartandók. A forgalomszabályozó közegek felismerhetők: magyar közegek fehér karszalag kettős nyíllal, német közegek sárga karszalag kettős nyíllal.
21. Harckészültségnél ponyvák leengedve, puska, golyószóró, gép-puska betöltve lövésre készen legyenek felkészülve a tűznek bármely irányba történő azonnali kiváltására (kapáslövés, kézigránátdobás gépkocsikról.)
22. Megállásoknál a közvetlen közelbiztositás azonnal kiküldendő. Oszlopban történő menetnél páros gépkocsik jobbra, páratlan balra.
23. Szigorú harckészültségnél általában éjjel nincs alvás.
24. Előnvomulásoknál az utak megjelöléséről, jelzésekről állandóan gondoskodni.
25. Rossz út, talajviszonyok közt gondoskodjunk arról, hogy motorkerékpáros hírvivőink gépkocsira kerüljenek, mert különben lemaradnak.
26. Minden alosztály végén a század gépkocsi anyagi tisztje halad a műhelykocsival, ki a lemaradt kocsikat megjavítja, összegyűjti és a század után vezeti. A zászlóalj oszlop végén a zászlóalj gépkocsi anyag-tiszt a műhelyszerelék és üzemanyag részleggel halad, ki a zászlóalj összes gépjárműveinek beérkezéséért felelős.
27. Éjjeli meneteknél az elrendelt világítás mindenki részére kötelező.
28. Minden csapat kötelessége, hogy kisebb forgalmi akadályokat (gránát-tölcsérek, lótetemeket, úton állva maradt járműveket) saját maga gyorsan eltávolítsa. Ha erre idő nem volna, úgy ezeket feltűnően (éjjel is láthatóan) jelöljék meg.

29. Felderítésre, biztosításra kirendelt gépkocsik előtt motorkerékpárosok haladjanak. Ezek géppisztollyal vagy automatapuskával szerelendők fel.
30. Az előnyomulást harclépcsőben terepszakról terepszakra kell folytatni. Az egyes lépcsők felzárkózását minden eszközzel kerüljük. Az egyes lépcsők előrevonása motorkerékpáros hírvivő vagy rádióval fedőnevek és vonatkozási pontokkal, a helyzetnek megfelelően, út-csomóponttól-útcsomópontig, terepszakaszról terepszakaszra történjen.
31. Csapatlégvédelemre az összes géppuskák és állványos golyószórók legyenek felkészülve.
32. Tüzérségi tűzkörletbe való belépés előtt tagozódjunk szélességben és mélységben a terepre. Ha a terep gépjárművel nem járható, a menettávközöket növeljük.
33. Gyalogsági tűzkörletbe jutáskor gépkocsiról szállni.
34. Visszahagyott gépkocsikat rejteni, biztosítani, összeköttetést megszervezni. Biztosítást elsősorban a gépkocsivezetők végzik; nem elég! erre eleve gondoljunk, néhány lövészt szakaszonként zsákmányolt golyószóró- vagy géppisztollyal visszahagyni. Alosztályonként pedig egy golyószórósrajt eleve kijelölni.
35. A visszahagyott gépkocsik gyűjtését, rejtését biztosítását és utánvezetését szakasznál a szakaszparancsnok helyettes századnál a század gépkocsianyagi tiszt végzi.
36. Menet megkezdése előtt a gépkocsik menetre gondosan előkészítendők.
37. Pihenők megállások alatt a gépkocsivezetők mindig szellőztessék a motort (motorházfedelet kinyitni), ellenőrizzék az olaj, víz állását és tömlőket.
38. Menetet és megállásokat — amennyiben a helyzet azt megengedi — mindig az árnyékos oldalon hajtsuk végre.
39. Megállásoknál járműveinket a környező terep fedezettel haladéktalanul rejtsük (lomb, gally, gabona, fű, szalma stb.)
40. Téli időben, hóban fehér vászon, festék, mésszel, rejtsük járműveinket.
41. Nagy hidegben rövid megállásoknál motort ne állítsuk le, mert befagy! Hosszabb megállásoknál a motorokat fagyás ellen indítsuk meg. Időközönként vagy pedig szakaszonként legalább egy gépjármű állandóan üzemben tartandó, hogy megindulásnál a többi motort von-tatással megindíthassuk.
42. Nagy hidegben indulás előtt fékfolyadékok is könnyen befagynak, ilyenkor fel kell melegíteni.
43. Nagy hidegben leállás után vizet azonnal leengedni, vízszegénv területen vizet vederbe, edénybe újratöltésre eltenni.
44. Repülő jelzések állandóan a gépjárműveken legyenek.
45. Igen nedves, csúszós talajon a Botond is csak hólánccal megy. Előre elkészíteni.