Bucsu a katona élettől

Bucsumat kell venni katona élettől

Amelyben szenvedtem éveken kerüsztül

Fájj a szívem majd hogy elájjullok

Hogy a komisztól mindjárt meg válok.

Gyönyörü kaszárnya Isten már teveled

Három hosszu évet szenvedtem teveled.

Meg hasad a szívem ha reád gondolok

Ha inet távozok menyit rád gondolok.

Gyertek most már sorba kedves risztungjaim

Hadd hulasam rátok szomoru könnyeim

Kedves torniszterem tehozád fordulok

Sír bennem a lélek ha reád gondolok

Most  az Isten áldjon meg tégedet

Mert te a hátamat sokszor összetörted

Mert ha elvitelek nagy marsibungokra,

Izzatt lett hátamon mind az egész ruha,

De mikor a nagy gyakorlatra elvittelek,

Lopot szilvával sokszor teli szetelek.

Kedves úti társam jót kivánok neked.

Az uristen legyen továbra is veled,

Áldjon meg az isten patron torniszterem.

Majd el is felejtlek köszönteni téged,

Pedig százhusz darab élesgojót hordok bened.

Hanem átkozott jószág vagy te, nem jól hordod magad,

Mert sokszor feltöröd gyenge két vállamat.

Drága jó brótzsákom az egek ura veled,

Sokszor kimostalak biz ám én tégedet.

Pedig menet közben te bened volt mindenem

Isten veled látlak többé vagy soha sem.

Drága jó kulacsom be jó hogy látalak

Elbucsuzás nélkül tégedet sem hagylak.

Gyakorlaton mászor bened sok bor legyen

Amelyet én bened hej keveset vittem.

Most már az ég ura maradjon tevéled

Örülök hogy most már szabadulok tőled.

De ám a rozsdásom hányszor megpusziltam,

Mégis őérete sok pofonokat kaptam.

Hát te kedves derékszíjam te voltál a díszem,

Nálad nélkül még a városba sem mentem.

Sokszor puczultalak, szegel ki peczkeltelek,

Haj kímélet nélkül bántam én teveled.

Derékszíj patrontás egy testvérek vagytok

Evéget tőletek most már elbucsuzok.