császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

39-es aradi vértanú

2016. október 6. 08:14

 

Október 6. Nemzeti gyásznap

 

  A mai napon az aradi vértanúk kapcsán, a szabadságharc oldalán küzdő 39. gyalogezredre emlékezünk. Az ezred szinte teljesen a magyar oldalra állt, és részt vett a szabadságharc hadjárataiban. Nekik köszönhető a péterváradi lázadás, ami magyar kézre adta az erődöt. Ott voltak a szerbek elleni harcokban, a dicsőséges tavaszi hadjárat ütközeteiben, Buda falain, Debrecennél, és Világosnál. Az utolsók között tették le a fegyvert Péterváradon és Komáromban.

  A megtorlás nem maradt el. Szeptember első hetében sokukat besorozták az újjászerveződő ezredbe,persze szigorúan csak közlegényként. Sokuk még ott volt az 1859-es hadjáratban is.

 Az aradi vértanúk között ott volt egy 39-es is. Gróf Leiningen-Westerburg Károly 1836-ban került a 39. gyalogezredhez, mint zászlós. 1841-ben már hadnagyként szolgált. Az ezredtől csupán a szabadságharc előtt három évvel került el. 

 A szabadságharc alatt dacára annak, hogy családja többsége osztrák párti volt, a magyar oldalon harcolt. Hamarosan tábornok lett, fényes győzelmekre vezette fegyvereinket.

 A vesztes harcok után, Aradon hadbíróság elé állt, ahol így mutatkozott be:

Nevem gróf Leiningen-Westerburg Károly, Ilbenstadtban, Hessenben születtem, harmincéves vagyok lutheránus vallású, nős, 1835-ben léptem be hadapródként a Langenau gyalogsághoz, 1836-ban zászlóssá léptettek elő a Dom Miguel ezredhez, itt lettem hadnagy is.”

 Ott sem felejtette, hogy az akkor Dom Miguel nevét viselő, 39. gyalogezred tagja volt!!!

Tábornoki egyenruhában állt a hóhér elé. Hatodikként szólították a bitófához. Az ellene kegyetlenkedésre felhozott vádakra megfelelt, de beszéde végét a kivégzést vezénylő Tichy őrnagy parancsára dobok pergése nyomta el.

"Isten veletek bajtársak! Nemsokára egy más ítélőbíró előtt fogunk állani, hol, hiszem, igazságosabban fognak ítélni fölöttünk."

 Magas termetű lévén, lába leért a földig a bitófán. Testét hóhérlegények húzták le. Nehéz halála volt.

 Vértanúhalálával neve beleíródott a magyar hadtörténelembe, és örökké fennmarad.

 Vértanúhalálukat egy magyar szokás sem engedi feledni: magyar ember sörrel nem koccint!

 Abban, hogy a magyar oldalt választotta, magyar felesége mellett biztosan szerepet játszott a 39., magyar gyalogezredben eltöltött majd 10 év. Egykori 39-es zászlóalja sárga zászló alatt harcolt. Zászlónk őrá is emlékeztet.

 Nyugodjék békében, emlékét megőrizzük.

  2015-ben külföldön került elő egy Barabás Miklós akvarell, mely Leiningen - Westerburg Károlyt ábrázolja. A kép 1844-ben készült, tehát akkor, amikor vértanúnk a 39. gyalogezred hadnagya volt. A szabadságharc után a hős özvegye átfestette a képet, hogy az a későbbi, honvéd tábornoki egyenruhában ábrázolja a hőst. (Forrás: www.mult-kor.hu)

 

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.